A település története

A falu első írásos említése 1437-ben történik Irathos néven. Az íratlan források azonban arra engednek következtetni, hogy a terület már ezt megelőzően, a X. századtól kezdve igen népes vidék volt. A helynév eredete vitatott: egyesek az írás, íratás, mások az irtás szóból eredeztetik. Más vélemény szerint, Iratos neve tulajdonképpen festett tarka, kicifrázott falú épületekre vonatkozhat. Az első írásos említésben tehát a Herczegh család birtokaként jelenik meg, később a Hunyadiak, majd a Jaksicsok, Forgácsok tulajdonába kerül. A török hódoltság idején sem néptelenedett el a falu. A XVI. századi defterek rendszeresen megemlítik az iratosi családneveket. E vidék életére a tizenöt éves háború mérte az első nagy csapást, ezt követően pedig a sorozatos osztrák-török háborúk pusztításai következtében a vidék egyre inkább elnéptelenedik, olyannyira, hogy egy 1722-es kamarai összeírás Iratost, mint elnéptelenedett települést és pusztát említi.


A háborúk lezáródása után a vidék csak lassan éledt újjá. Kisiratos újabb kori története 1818 nyit új fejezetet, amikor a mostani lakosok őseit dohánykertészekként itt letelepítették, elsősorban Szeged illetve Nógrád vidéki telepesekkel. A dohánytermesztés fontosságát a lakosok életében mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a falu pecsétjében már a kezdetektől megjelenik a dohánylevél. A kiegyezés után, a község már korábban is létező intézményei (úgymint községháza, templom, iskolaépületek, posta- és távíróhivatal stb.) elnyerik azt a formát, amely a falu központjának arculatát ma is lényegében meghatározza. Az ígéretesnek tűnő fejlődést, sajnos megakasztotta az első világháború. Trianonig Kisiratos Csanád Vármegye Battonyai Járásához tartozott.


Kisiratos 1920 óta a román állam keretébe került, nevétől hamarosan megfosztották és Dorobanti lett majd a kommunista rendszerben községi státusát is elvesztette, és a szomszédos Kürtös (Curtici) városhoz csatolták. Végül 2004-ben sikerült visszaszereznie a községi státust, és Kisiratos most ismét önálló település.


Jelenleg a falu lakosságának több mint 90%-a magyarnak vallja magát.

Visssza